Szabolcsi körút: 2012.október 13-15.

Mátészalka

Szombaton kilencre érkeztünk a gyerekotthonba.
Az első másfél órában a szokásos módon kétféle foglalkozás közül lehetett válaszatni. Kint Szabó Robert focizott a gyerekekkel, aki régen vízilabdázott most rögbizik. Közben volt kis pihenés, ami alatt a gyerekek ismerkedtek az edzővel. Összesen tizenöt gyermek vett részt az edzésen. A gyerekek 14-18 éves kor között voltak. Kis bemelegítés után meccset játszottak, amiben főleg a sportszerűség kapott hangsúlyt. Kb. 10 gyerek figyelte a meccset a pálya széléről.
Közben bent kb. 20 gyerekkel barkácsolt Lampert Ildikó és Éltető Anna. A kézműveskedés során volt színes papírból hajtogatás, gyöngyözés, rajzolás háromszor fél órában.

Fél tizenegykor kezdődött a dicsőítés, éneklés, gitározás, majd Huszár Béla osztotta meg személyes élményeit. Béla évekig volt börtönben. A börtönévek alatt átgondolta az élét és kicserélt emberként jött ki onnan. Most van egy normális munkája, karbantartó egy cégnél. Erről mesélt a gyerekeknek, akik nagyon figyeltek rá, hiszen közülük sokan már voltak vagy épp most vannak javítóban (hétvégére jó magaviselet esetén a javítóból elengedik az intézetbe). 22 fő hallgatta az előadást.

A kézműves és a sport közben Kriszta 10 fiatallal beszélt az álmaikról.

Bakatlórántháza

Itt 14-18 év közöttiek fociztak két önkéntessel. Itt is meccset játszottunk. Az edző, aki az egyik önkéntesünk, a csapatjáték fontosságáról tanította a gyerekeket és a sportszerűségről. Nyolc, 12-14 éves néző figyelte az eseményeket.
Bent gyöngyözés, fonalazás és világító díszek készítése folyt, miközben arról beszéltünk a fiatalokkal, hogy hogyan képzelik el a jövőjüket. Sajnos nagyon kevés fiatalnak van elképzelése. A legtöbb lány családot szeretne, de nincsen tisztában azzal, hogy ahhoz kell bevételi forrás is. Sajnos nincs fogalmuk arról, hogy mi az a rezsiköltség, lakásfentartás stb. Ezért a következőkben nagy hangsúlyt fogunk fektetni arra, hogy gyakorlati dolgokat mutassunk meg a gyerekeknek.
A tanítást Lampert Ildi tartotta. Az előadás során hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyerekek mondjanak egymásról pozitív jelzőket és hogy elmondjuk nekik, hogy attól, hogy a szüleik esetenként lemondtak róluk,vagy betették az intézetbe őket, attól ők még értékesek, ugyanolyan tagjai a társadalomnak, mint a családban felnőtt társaik. Ezt soha nem lehet elégszer tudatosítani a gyerekekben.
IFI szelidítés, Mátészalka:
Sikeresnek mondható ez az alkalom, ugyan csak 5 fiatal vett részt rajta. Az estét teafőzéssel és finomságok tálalásával kezdtük, hogy oldjuk a hangulatot. Aztán arról beszéltünk, hogy mit gondolnak az, hogy itt nőttek fel, annak milyen hatása van rájuk és a jövőbeli családra, családi életükre. A gyerekek nagyon nyíltak voltak egy idő után, amihez sokban hozzájárult, hogy az önkéntesek közül is sokunknak nem „normális” családi élete volt gyerekkorában, és minderről nyíltan beszéltünk. Probléma, hogy a gyerekek nem értik a tanulás jelentőségét.
Később cctivity-féle készségfejlesztő játékot játszottunk. Két csapat volt: fiúk és lányok és ettől máris hatalmas csata vette kezdetét. Ezt a játékot fogjuk még velük játszani.
Ezzel a programmal párhuzamosan: látogatás Nyírvasváriban Bódi Gyuri, Ádám Melinda és Horváth Béla volt állami gondozottaknál.

Nyírbátor

A fiatalok forró teával és keksszel várták a csapatot. A kezdeményezés azért jött létre, mert a diákvezetői hétvégén (őszi táborban) ezt tanulták és nagyon megragadta őket, hogy a vendégvárás és a hangulatteremtés mennyire fontos része egy klubnak.
Orosz Sanyi, aki nem rég került az intézetbe ezért nemrég csatlakozott a munkához, beceneve Gigi – a következőket mondta: „életemben most vagyok először házigazda, nagyon meg vagyok szeppenve”.
Itt is fociztunk 12 fiatal vett részt rajta. 9 fiatallal barkácsoltunk. Az énekelésen, illetve az Értékes vagy tanításon 20 fő vett részt (8 fiatal és 12 fiatal, akik 14-18 év között). Ezután a nyírbátori gyerekek – mivel táncklubot tartanak maguknak hétköznaponként – felléptek.

Nyírszőlős

Fociztunk 5 gyermekkel, és csak egyvalaki nézte. Ezalatt a Hercze Laci két fiatallal beszélt. A sütizős beszélgetésen 3 lány vett részt. Az énekelésen, illetve az Értékes vagy tanításon mindenki (11 fő) részt vett. Ez egy nagyon jól összeszokott csapat, a gyerekek, amikor jövünk mindig otthon maradnak, ez számunkra nagyon bátorító, mert látjuk, hogy van értelme a munkánknak.
Hazafelé a csapat még meglátogatta Balogh Maját, aki szintén kiköltözött állami gondozott, és aki párjával és féléves kislányukkal Felsősimán él, a fiú apukájánál. A fiú maga is állami gondoskodásban élt. A házban nincs áram, nehéz körülmények közt élnek. Majával régről van kapcsolatunk, de mióta a kisbabája megszületett, nem tudtuk meglátogatni. Lampert Ildikó önkéntesünk, aki maga is négy gyerek anyukája, az anyaságról beszélgetett vele.